III. fejezet

A folyóparton eltöltött idő közelebb hozta a kiscsapatot egymáshoz. Majd elindultak vissza a szálloda felé, de Botán nem felejtette el, hogy mit ígért Hieinek. Igaz kicsit furán érezte magát ebben a helyzetben, hogy ő szólítsa le? De egyszer túl lehet élni (gondolja magában).

-         Kurama várj meg beszélgetni, szeretnék veled.

-         Igen velem Botán?

-         Ezt miért így kérded? Ilyen furán?

-         Csak úgy váratlanul ért.

-         Ja.

-         És miről szeretnél beszélgetni velem?

-         Hát úgy mindenről.

-         Akkor hallgatlak.

-         Ha jól tudom te a Meiou Közép iskolába, jársz és 9-kes vagy?

-         Igen

-         És mi a kedvenc tantárgyad?(hogy lehetek ilyen buta, hogy ilyenről beszélgetek vele?)

-         A biológia és ott is a növénytanJ

-         Az érdekes lehet

-         Az.De szerintem téged ez nem érdekell.

-         De érdekell

-         Biztos vagy csak nem tudod, hogy miről beszélges velem és azért ezt a témát hoztat föl?

-         Biztos.Engem érdekell,mivel szeretem a növényeketJ(na ez egy olcsó kifogás volt,csak rá ne jöjön)

-         És melyik a kedvenc virágod?

-         A rozsa és a liliom.És neked?

-         Nekem a rozsa.

-         Valami más téma?

-         Ja elfelejtetem mondani,hogy nagyon csinos voltál az új fürdőruhádbanJ

-         Jaj köszönöm szépen(el vörösödik)

-         Hieinek mondtam is,hogy milyen jól áll neked a kék szín.

-         Megy a hajamhozJJ

-         Igen ami nagyon szép.

-         Kurama te udvarolsz nekem?

-         Igen!! Miért ne talántán baj?

-         Nem.Csak olyan furcsa érzés nekem már rég nem udvarolt senki.

-         Hogy hogy?

-         Mert meghaltamLÉs ígyletem a szellemvilág révésze.

-         Jaj ne haragudj.El is felejtetem.

-         Nincs semmi baj.Néha én is elfelejtemJ

-         Kérdezhetek valamit?

-         Igen kérdez nyugodtan

-         Hogy haltál meg?Nem kell válaszolnod ha nem akarsz!!!

-         Miért ne akarnák.Ha bár ezt még senki se kérdezte meg.Nagyon régen történt.Amikor én 14 éves voltam a barátnőmmel lementünk fürödni a közeli tóba.

-         És?

-         A barátnőm poénból belelököt a tóba kijötem és én is bele löktem,de ő mélyebre eset mint én és majd nem megfuladt.

-         De akkor te hogy haltál meg?

-         Hát csak ugy hogy kimentetem és bevitek a kórházba ahol meghaltam,mert a tüdöm feltelt vízel és már túl késő volt, hogy megmentsenek.(elszomorodik)

-         Jaj te szegény.Bocsás meg,hogy felszagatam a régi sebeket.

-         Nincs semmi baj.

-         Milenne ha vidában dolgokról beszélgetnénk?

-         Oké.Én benn vagyok

Közben végeztek a vacsorával és mindenk ment a maga szobájába,de Botán és Kurama megbeszélték,hogy az este folyamán találkoznak még.Amit mindketten nagyon vártak.