A bossz� mindenek felett

-Koenma? Szerinted Genkai hal�la ut�n van es�lye Yusuke-nek a gy�zelemre?

-Tudod Botan, most m�r eg�sz biztos vagyok benne. Ak�r mekkora f�jdalommal is j�rt Genkai elveszt�se ennek kellett t�rt�nie… Csak b�zhatunk benne, hogy siker�l feldolgoznia a k�zdelem el�tt, nem szabad hogy a gy�sz elvegye a j�zan esz�t.

M�r csak alig k�t nap v�lasztotta el az Urameshi csapatot a fin�l�t�l. A csapattagok fesz�lten pr�b�ltak �sszpontos�tani az el�tt�k �ll� neh�zs�gekre. Ki a Toguro csapat technik�it tanulm�nyozva, ki pedig az utols� perceket is kihaszn�lva gyakorol �s olyan is akad aki semmit tev�ssel t�lti a h�tralev� id�t. De Yusuke volt az egyetlen, aki nem t�r�d�tt a viadallal, sokkal ink�bb a bossz�n j�rt az esze. A k�ls�s�gek: hogy mikor hol �s kik fogj�k figyelemmel k�s�ri hogyan vesz el�gt�telt kedves mestere meggyilkol�s��rt m�r egy�ltal�n nem foglalkoztatta. M�r alig v�rta hogy szembe sz�llhasson Toguroval. Agy�ban cik�ztak a gondolatok, de min�l jobban megnyugodott ann�l ink�bb �lesedtek �rz�kei, m�g v�g�l minden porcik�j�ban �rezte: meg fogja �lni ellenfel�t.

Ebben a pillanatban de egy m�sik helyen:

„Nem hiszem el, hogy ennyire gyors. Ebben a testben es�lyem sincs ellene"

Kurama �llt egymag�ban, a s�t�tben. A tenyer�t n�zte de gondolatban eg�szen m�shol j�rt. Az utols� el�d�nt� k�pei peregtek le el�tte, amelyet a Toguro csapat v�vott. M�g soha sem r�m�lt meg annyira, mint akkor, amikor l�tta azt a por�zus szellemi energi�t, ami a test�kb�l t�rt fel �s amikor leend�beli ellenfele pont itt, ezen a helyen m�rte fel az � energi�it. M�g most sem eszm�lt fel, amikor egy kisebb csapat zajongva k�zeledett fel�je.

- Fogj�tok meg! B�rmi �ron de meg kell �ll�tani!

Egy fiatal l�ny alakja form�l�dott ki a stadion s�t�t folyos�in m�g�tte kisebb sz�rnycsapat loholt. A l�ny egyszer csak arra a szakaszra �rkezett, ahol a m�l�z� Kurama �llt. A vaks�t�tben nem l�tott semmit csak az �szt�nei veszett�k.

-Erre kell lennie, eml�kszem hogy erre van.

�rezte, mindj�rt kijut a sz�k folyos�kr�l a szabadba, ahol k�nny� szerrel v�gezhet a nemk�v�natos koloncokkal.

Ahogy befordult abban a pillanatban belecsap�dott Kuram�ba aki a l�k�st�l a falhoz t�ntorodott, de a l�ny mit sem t�r�dve vele �jabb lend�letet vett �s folytatta a menek�l�st.

Kurama nagyon meglep�d�tt de nem tulajdon�tott neki k�l�n�sebb jelent�s�get. Ell�kte mag�t a falt�l �s pr�b�lta leporolni a ruh�j�t, de �ppen csak elkezdte paskolni kab�tj�t, amikor a sz�rnyek is megjelentek �s csak �gy, mint a l�ny �k is nagyot tasz�tottak szeg�ny Kuram�n.

Ez m�r teljesen kihozta a sodr�b�l „Azt m�g lenyelem, hogy egy szemtelen fruska tiszteletlen legyen velem, de hogy ezek a tohonya alakok semmibe vegyenek…”

D�h�dten ut�nuk indult de amint a kij�rathoz k�zeledet �les f�ny vak�totta el. „Ez nem term�szetes f�ny” Amint kil�pett meg is bizonyosodhatott r�la, hiszen az egy �ri�si feh�r f�st sz�llt fel k�zvetlen�l el�tte, ahol feltehet�leg az �ld�z� sz�rnyek �llhattak. Ahogy felemelte tekintet�t egy sud�r alak rajzol�dott ki a p�r�b�l �s a g�z�kb�l. De nem tudta teljesen biztosra hogy a folyos� beli l�ny volt-e. Amint kicsit k�zelebb l�pett volna hozz� egy k�sza fuvallat mozgatta terhest f�stfelleg takarta el szeme el�l. Amilyen gyorsan j�tt, olyan gyorsan t�vozott.

K�zben a l�ny most m�r felszabadultan s�t�lt a f�k k�z�tt.” Hol van ez a Botan? Mondtam, hogy amint siker�l ler�znom azokat a f�rgeket itt tal�lkozunk. Nem lehet hogy ilyen lyukas agy�?!”

-�! Miliko! Nem sz�m�tottam r� hogy ilyen gyorsan megszabadulsz t�l�k.

-H�t nagyon igyekeztek.

-�s tal�lkozt�l valamelyik�kkel?

-Csak az egyikkel. A folyos�n bambult. H�t szeg�nyre t�nyleg nagyon r�f�r az �tmutat�s, mit ne mondjak… �s a l�nyok?

-�k m�r tudj�k, hogy j�ssz. A sz�llod�ban v�rnak minket �s az utols� el�k�sz�leteket teszik. De neked kell r�szletesen elmagyar�zni mindent magadr�l!

-Rem�lem, nem kotyogtak senkinek r�lam. Mindennek t�k�letesen titokban kell maradnia, mert az �letem m�lhat rajta.

-Nyugodj meg, nem lesz semmi gubanc, hiszen ismered �ket.

Azzal, sebes l�ptekkel elindultak a sz�ll�s fel�. A viadal teljesen ki�r�tette a hotelt, �gy biztons�gban suhantak a l�pcs�k�n felfel� �s hirtelen ugrottak be a t�bbiek szob�j�ba.

-Sziasztok csajok! M�r r�gen tal�lkoztunk. De j�l n�ztek ki.

-Szia Miliko! -hangzott a csoportos k�sz�n�s- Tudod, hogy egy alapos magyar�zattal tartozol?

-Tudom, de most minden perc sz�m�t, kezdj�k is el �s k�zben mindent elmes�lek….

A l�nyok izgatottan hallgatt�k a lebilincsel� t�rt�ntet, el is feledkezve a munk�r�l.

Ek�zben valahol az erd�ben:

-Nem lehet igaz, hogy Genkai elt�vozott. -hangzott el a szomor� mondat Kurama sz�j�b�l.

-�n ink�bb amiatt agg�dn�k, hogy mi lesz Yusukeval. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy t�lteszi mag�t.

-Szerinted megcsin�ljuk? - n�zett Kurama t�rs�ra

-Nem hiszem, hogy t�l�lj�k…- v�laszolta Hiei ez eget f�rk�szve.

A l�nyok szob�j�ban:

-Most m�r minden vil�gos.

-Na akkor munk�ra gyerekek, mert kifutok az id�b�l.

-El� a f�slival. - utas�totta a m�g mindig �mul� l�nyokat Botan.

Azzal szorgos munk�ba fogtak �s elkezdt�k a f�lmeztelen Miliko fels�test�re tekerni a gyolcsot.

-H�t m�g j� hogy nem hoztunk annyi k�tszert. - mondta Bot�n sanda vigyorral az arc�n.

-H��! Most arra c�lzol, hogy kicsi a mellem??? Ez�rt most megverlek!

�s m�r ugrott is Miliko Botan fel� de Keiko egy hirtelen mozdulattal visszar�ntotta.

-Sietn�nk kell!

-H�t szerintem Yusuike-nek NAGY szerencs�je van. - t�rt vissza a t�m�ra Miliko.

-Hogy mi??? -�s ezt a besz�l�st Keiko egy er�s h�z�ssal a k�tszeren nyugt�zta.

-����.. te �r�lt! Ez f�jt!

-Most m�r t�nyleg igyekezz�nk! - z�rta le az �rtelmetlen vit�t Yukina.

Azzal gyorsan Miliko fej�be nyomt�k a par�k�t �s a kozmetikai asztal m�g�tt Miliko puha arcvon�sait gyorsan elt�ntett�k.

-Szinte t�k�letes.

-Hogy-hogy szinte? - k�rdi t�relmetlen�l szeg�ny elmaszk�rozott l�ny.

-H�t m�g a ruh�kat fel kell venned.

Az utols� sim�t�sokat is elv�gezt�k.

-Mindj�rt bel�d szeretek te macs�!

Botan tr�f�s megjegyz�s�t kit�r� kacaj fogadta, de a vigaszs�got kopogtat�s szak�totta f�lbe.

-Ez Yusuke! �ppen id�ben.

Ekkor ajt�t nyitottak a meggy�t�rt fi�nak, akinek t�tva maradt a sz�ja a l�tv�nyt�l.

-Mit keres egy fi� a szob�tokban??

-Nyugodj meg Yusuke. - csit�totta a fi�t Botan - Be kell, hogy mutassam neked Akinarit, a csapatod �t�dik tagj�t. H�vd �ssze a t�bbieket, nekik is meg kell ismerni�k �t.

-Hogy mi?? Az �t�dik? Sz� sem lehet r�la. De hisz nem kerest�nk semmilyen p�ttagot, �s am�gy is…

De nem forronghatott tov�bb, a l�nyok kituszkolt�k �t az ajt�n, de m�g a folyos�r�l is hallott�k.

-�n ebbe nem egyezem bele �s a t�bbiek sem fognak!

-Majd megnyugszik. Az a f� hogy nem ismert meg. - gondolkodott hangosan a m�r teljesen f�rfi b�rbe b�jtatott Miliko.

Ek�zben a m�g mindig feld�lt Yusuke sz�ntotta v�gig az erd�t, t�rsait kutatva. Szerencs�je volt, mert a t�bbiek egy tiszt�son voltak.

Kurama �s Kuwabara egy fa t�v�ben �llva n�zt�k Hiei kem�ny edz�s�t.

-Nagyon elsz�nt. - mondta Kuwabara

-Szerinte ez m�r becs�let k�rd�se. - jegyezte meg Kurama lehajtott fejjel.

Ekkor robban be Yusuke. Megszak�tva az elm�lked�st.

-H� sr�cok! L�tom hogy, gyakoroltok, de most meg k�ne valamit besz�ln�nk. - mondta flegm�n rem�lve, hogy k�z�nye csak szemet sz�r nekik.

-Na akkor mondjad, hiszen itt van az eg�sz csapat

-H�t �ppen ez az! Az �t�dik tag a sz�ll�ban v�r r�nk.

-Hogy az �t�dik? - horkantak fel egyszerre - Mi t�rt�nt, am�g t�vol voltunk?

-Menny�nk h�tha a l�nyoknak �rtelmes magyar�zatuk lesz mindenre, ha nem, akkor legal�bb lenyomjuk a betolakod�t.

-Igazad van Hiei.

�s k�z�sen elindultak a sz�ll�suk fel�. Mikor oda�rtek hatalmas robajjal t�rtek be az ajt�n.

A l�nyok kicsit sem ijedtek meg, sz�m�tottak m�r r�juk.

-Most magyar�zzatok meg mindent, vagy k�l�nben v�gz�nk ezzel a semmirekell�vel - �v�lt�tt Yusuke mutat� ujj�t az idegenre szegezve, de meglep�d�tt a reakci�n.

Az ismeretlen nyugodtan fel�llt �s belekezdett monol�gj�ba.

-A nevem Akinari. Genkai k�ld�tt hogy a seg�ts�getekre legyek. - a mondatot nagy cs�nd k�vette. Akinari hellyel k�n�lta az elh�lt alakokat, akik sz�t fogadva nekik bej�ttek a folyos�r�l �s helyet foglaltak a szomsz�dos kanap�n.

-�n csak a v�gs� tartal�k leszek, hiszen ez m�r nem az �n harcom. �n csak egyfajta �tmutat�, ment�lis seg�ts�g vagyok. Megpr�b�lok r�vil�g�tani a hi�nyoss�gaitokra �s seg�teni, felszabad�tani a szellemi tartal�kaitokat. Most menny�nk ki gyakorolni. Az els� te leszel Yusuke. - �s a m�g mindig letagl�zott fi�ra mutatott azt�n sarkon fordult �s elt�nt a folyos�n. A fi� k�rd� pillant�sokat vetett bar�taira, akik a szob�ban maradtak �s elindult az alak ut�n.

Az akkor m�r �res stadion fel� vett�k az ir�nyt. M�g mindig nem b�zott �jdons�lt csapatt�rs�ban.

Gondolataiba m�lyedt �s m�r csak az akkor �pp �res lel�t�kn�l t�rt mag�hoz.

-Na fi� mutasd, mit tudsz! V�dd magad! - �s olyan gyors t�mad�st ind�tott Yusuke fel� hogy szerencs�tlen csak az utols� pillanatban tudott elugrani, tudta ez a figyelmetlens�ge k�nnyen az �let�be ker�lhetett volna.

-Ezt meg mi�rt csin�ltad? Meg is halhattam volna.

-Fogd be a sz�d! Figyelmeztettelek, de ezt nem v�rhatod el Togurot�l. Ha nem teszed t�l magad Genkei hal�l�n te is ut�na m�sz.

-Nem besz�lhetsz r�la ilyen tiszteletlen�l! - �s egy er�s �t�ssel nyomat�kos�totta a mondottakat. De pech�re �j mestere k�nny� szerrel ell�pett el�le �s h�tba r�gta a zavarodott tan�tv�nyt. Yusuke m�tereken felsz�ntotta az emelv�nyt.

-Nyugodj le, k�l�nben k�rba v�sz Genkai hagyat�ka. Jobb lesz, ha az �nkontrollal kezdj�k. - s�hajtotta - Te konok fi�, gyere ide.

Yusuk�nk cseppet sem f�l�tt hozz� a foga, de elindult lassan.

-Most �lj le ide velem szemben. - „Akinari” aki m�r medit�l� p�zban �lt maga el� mutatott �s Yusuke engedelmesen k�vette az utas�t�sokat.

-Hunyd le a szemed! Laz�ts �s Lass�tsd le a l�legzeted! Csendesedj le bel�lr�l �s koncentr�lj!

Yusuke �mmel-�mmal v�gezte a gyakorlatot, nem l�tta �rtelm�t az utas�t�soknak.

-Yusuke? Ugye azt csin�lod amit mondok?!

-�-�n? Ja igen persze. - de mag�n �rezte az idegen sz�r�s tekintet�t.

-Tal�ld meg a lelki b�k�d!

A fi� minden erej�t �sszeszedve koncentr�lt �szre sem v�ve, hogy:„Siker�lt” nyugt�zta mosollyal az el�rt eredm�nyt Miliko. Ek�zben Yusuke tudatalattij�ban Genkai elmondhatta mind azt, amit nem siker�lt hal�la el�tt, kezdve azzal, hogy az � hal�l�nak igenis volt c�lja. �r�kkal k�s�bb t�rt csak mag�hoz de Akinari m�r nem volt ott. � m�r Kuwabar�t igazgatta a sziget m�sik fel�n.

-Te! Ha tov�bbra is ilyen forr�fej� leszel az ellenfelednek nem lesz neh�z dolga.

-Most arra c�lzol, hogy nem vagyok j� harcos???

-Nem. Csak arra akarok kilyukadni, hogy sokkal t�bbet k�ne gondolkozni, miel�tt t�madni k�sz�lsz.

Botant aki a lel�t�r�l n�zte „bar�tn�je” oktatgat�s�t hirtelen Koenma zavarta meg:

-Na hogy haladnak?

-Eg�sz j�l. Minden a tervek szerint megy �s m�r csak Hiei �s Kurama van h�tra.

-Rem�lem, az�rt az � �lete nem ker�l majd vesz�lybe…

-Ezt meg pontosan, hogy �rted?

-Megkett�zt�k az �rs�get, ha kider�l, hogy � Miliko Takemura azonnal v�geznek vele.

�s �gy latolgatt�k Miliko es�lyeit az �letben marad�sra �s a csapat gy�zelm�re. Nem is vett�k �szre, hogy besz�lget�s�k t�rgya �ppen k�zeledik fel�j�k.

-Sz�val ennyire nem b�ztok bennem?! Na ez azt�n sz�p…

-���… Miliko, te itt?? Hee-hee

-Mi nem �gy �rtett�k, csak arr�l van sz�, hogy meger�s�tett�k az �rs�get �s most m�r mindenhol t�ged kerestet…

-Ne is t�r�djetek vele. Majd minden elrendez�dik, s ez a k�r m�g nincs lefutva.

-�s hogy �ll Kuwabara?

-H�t nagy nehezen siker�lt a fej�be vernem, hogy a hevesked�s az itt a hal�lt jelenti.

-Nem f�lsz hogy technik�idb�l kider�lhet ki is vagy te?

-Ha ki is der�l addigra m�r k�s� lesz… - Z�rta r�vidre a t�m�t.

-Ti meg mir�l besz�ltek?

H�tuk m�g�tt Hiei jelent meg �s �that�, sz�r�s tekintet�vel szinte felny�rsalta a kis t�rsas�got.

-H�t mi csak… �ppen… - zavaros magyar�zatnak el�be.

-Hagyd csak Botan. Arr�l besz�lt�nk, hogy te harcra sz�m�tasz, de el kell, hogy vegyem a kedved. - Miliko intett a fej�vel a bar�tainak hogy jobb lenne most m�r elindulniuk.

-Ezt meg hogy �rted? - Hiei figyelme nem lankadt �s tov�bbra is kardja markolat�n nyugtatta kez�t.

-Neked nem a harcban van a gyenges�ged. - m�ly l�legzetet vett hogy elkezdje, de k�zben a m�g mindig gyakorl� Kuwabar�t k�s�rte szem�vel - te ink�bb Yukina miatt agg�dsz, f�lted hogy baja eshet, ha kider�l hogy a h�god. - �rezte, hogy a fi� csak habog �s nem tud mit reag�lni - Tudod, hogy most is csak az�rt van a viadalon, mert a b�tyj�t keresi. Ne f�lj, m�g nincs itt az ideje az igazs�gnak �s miatta se agg�dj a lehet� legjobb kezekben van, a l�nyok vigy�znak r� �s ott van Kuwabar is. - mosolyra h�zta ajkait, �s mag�ra hagyta Hieit.

Elindult hogy belekezdjen utols� ”p�ciense kezel�s�be”, de nem kellett messzire mennie, mert Kurama m�r a stadion bej�rata el�tt v�rt r�.

-Mind k�z�l te vagy a legink�bb megr�m�lve, ugye? - tette fel a k�lt�i k�rd�st, �rezte a d�bbenetet, de nem v�rt v�laszt - Nos nem kell agg�dnod, mindem megold�dik, mire r�ker�l a sor, csak ne k�telkedj benne, m�g miel�tt lemenne a nap. De sebes�lten nem lesz sok es�lyed, m�g mindig �rzem rajtad azokat a sebes�l�seket, amiket a hal�ln�v�nye ejtett rajtad. Pedig m�r t�bb mint egy hete t�rt�nt. Na mindegy, majd erre is lesz gondom. - azzal, mint aki j�l v�gezte dolg�t els�t�lt.

-H�t ez nagy seg�ts�g volt! - hallott m�g az el�gedetlen felhorkan�st, de elengedte a f�le mellett �s visszat�rt a l�nyokhoz a sz�llod�ba.

Bar�tn�i mindenre k�v�ncsiak voltak �s mik�zben � a f�zet�t kevergette el is mes�lt minden apr� r�szletet.

-K�sz lettem csajok. Most el kell mennem, be kell fejeznem m�g valamit.

-��� nagyon hom�lyosan fogalmazol. Tudjuk, hogy Kuram�ra gondolsz.

De mit sem t�r�d�tt a cs�p�s megjegyz�ssel elindult megkeresni �t.

M�r vagy f�l �r�ja barangolhatott az erd�ben, de nem zavarta hogy k�zben m�r alaposan r� is s�t�tedet � folytatta �tj�t, b�r m�r nem igaz�n tudta, merre is van az…

-Meg vagy! - halkan lehelte a leveg�be �s k�zeledett egy kis tavacska fel�. V�gig bujk�lta az �sszes aljn�v�nyzetet �s csak az utols� bokorn�l vette �szre, amit eddig nem l�tott.

Kurama der�kig �r� v�zben �llt �s a test�t bor�t� komoly s�r�l�seket pr�b�lta gy�gy�tgatni.

Miliko m�g soha nem l�tott ehhez foghat�t. A f�rfi h�t�n �s haj�n csillogott a v�z �s l�that�an gondolataiba m�lyedve merengett. Kifejezetten sz�pnek l�tta az el�je t�rul� l�tv�nyt.

A l�ny szerette volna megv�rni, am�g Kurama elk�sz�l �s nem zavarni �t, de arra nem sz�m�tott, hogy ilyen sok�ig kell majd v�rnia. A l�b�t m�r alig �rezte �gy k�nytelen volt kock�ztatni a lebuk�st, megpr�b�lta m�s helyzetbe helyezni v�gtagjait, de nem volt szerencs�je, a sz�raz avar z�r�gve morajlott alatta.

-Csak ne hallja meg, ne, ne, ne…- foh�szkodott �sszesz�tott �kl�kkel �s lehunyt szemekkel

De Kurama a zaj forr�sa fel� ford�totta tekintet�t �s k�nny� l�ptekkel a part fel� indult.

„Az nem lehet hogy �szre vett… K�sz. Lebuktam… Gyer�nk Miliko vegy�l magadon er�t �s �llj fel, gyer�nk. Viselkedj term�szetesen, hiszen f�rfi vagy. ��� miket besz�lek, hiszen �s l�ny vagyok!! M�g van es�ly, hogy elt�njek.”

�sszeh�zta mag�t �s elindul kifel� a s�r�b�l. De ekkor:

-Akinari?! Te meg mit keresel itt?

-H�t �n? Iz�… t�ged. Hoztam ken�cs�t a sebeidre. - �s a zavart�l remeg� kez�vel odany�jtotta neki a t�gelyt - Na akkor megyek is. - �s m�r l�pett volna.

-Ennyi?

-Mi�rt mit v�rt�l? Holnap ut�n van a d�nt� - pr�b�lt min�l gyorsabban szabadulni a kellemetlen helyzetb�l, hiszen Kuram�n a k�tszereken k�v�l nem volt semmi.

-�n csak annyit akartam m�g mondani, hogy tal�lkoztam a „gy�ny�r�s�ges „Suzuki-val �s…

-Ne is folytasd, a l�nyeg hogy b�r ideiglenesen is de megold�dott minden. Csak okosan haszn�ld. - azzal gyors l�ptekkel elviharzott a sz�nr�l.

„��� mindj�rt els�llyedek. Ha ezt megtudj�k a t�bbiek, b�cs�t inthetek a tekint�lyemnek” - �s amilyen gyorsan csak tudott visszasomford�lt a sz�llod�ba �s nem is mutatkozott ezut�n.

�r�lt hogy levethette a f�rfi g�ny�t �s v�gre �nmaga lehet.

Ek�zben a szemben l�v� sz�rnyban a fi�k szob�j�ban:

-El�g furcsa alak ez az Aknari. -h�b�rg�tt Kuwabara

-Az t�ny, hogy furcsa de az�rt j�l j�n a seg�ts�g. �n �gy �rzem, hogy az�rt valamennyire �sszer�zott minket. - fejtegette Kurama �s ebben egyet is �rtettek.

-H�! N�zz�tek egy n� van Akinari szob�j�ban . - Yusuke szak�totta �t f�lbe mire a t�bbiek �r�lt tolakod�sba kezdtek az ablakn�l.

-M�g soha sem l�ttam, de az bizonyos hogy nagyon csinos.

-Miket besz�lsz te idi�ta? Csak a sziluettj�t l�tod az arc�t nem. Az igaz, hogy form�s, de lehet hogy olyan ronda, mint a b�n. - �rvelt Hiei.

-Ha annyira oda vagy mi�rt nem n�zed meg a harmadik szemeddel? - �lcel�d�tt Kuwabara huncut vigyorral az arc�n.

-Hogy mit nem k�pzelsz te ostoba! - hessegetve a bag�zst az ablakt�l, m�shol folytatva a vit�t, de Kurama m�g sok�ig figyelte a csod�s n�i alakot. �lvezte a l�tv�nyt, ahogy l�ny �lt�zk�dik, �s ahogy f�s�li hossz� haj�t.

M�snap m�r mindenki izgatott �s fesz�lt volt, hiszen m�r csak egy nap volt a m�rk�z�sig. A helyzethez k�pest a kis csapat eleven �s vid�m hangulat�, csak Akinari ker�lte a t�rsas�got f�leg Kuram�t. M�g mindig nagyon k�nyelmetlen�l �rezte mag�t a tegnapi miatt, de � sem maradhatott ki Kuwabara szurk�l�d�s�b�l.

-Mi az Akinari? Nagyon ker�lsz minket, nem akarsz besz�molni nek�nk a k�s�esti edz�partneredr�l?

-Mi??? - Akinari teljesen m�sra sz�m�tott, azt v�rta, hogy a tavi leskel�d�s�t fogj�k az orra al� d�rg�lni.

-Ne tedd magad, l�ttuk… Bemutathatn�d nek�nk a kis bar�tn�det, nagyon szemre val�... - Szemtelenkedett tov�bb.

Akinarinak csak most esett le.

-Hogy? Mutassam be? - k�rdezte kajla vigyorral k�s�rve.

-Igen m�r nagyon k�v�ncsiak vagyunk.

-Akkor itt van… �s k�z�ps� ujj�val sz� szerint „bemutatott„ nekik. - erre kacag�s t�rt ki a t�bbiekr�l.

�s Akinari otthagyta a meglep�d�tt Kuwabar�t.

- �gy kell neki, Akinarival nem �rdemes UJJAT h�zni. - hangzott Botan sz�j�b�l az �zes megjegyz�s, ami �jabb nevet�st-hull�mot keltett.

Aznap m�r csak k�s� d�lut�n tal�lkozott az Urameshi csapat teljes l�tsz�mban. De m�g mindig lehetett �rezni a neheztel�st az �t�dik tag r�sz�r�l. �s egy nagy s�hajt�ssal belekezdett z�r�besz�d�be:

-Nos mindenkinek seg�tettem annyira amennyire sz�ks�g�t �reztem �s rem�lem a megszerzett tud�sotokhoz m�rten fogtok holnap k�zdeni. Kinek �szt�k�re, gyakorl�sra volt sz�ks�ge kinek pedig nyugalomra vagy gy�gyszerre az mind megkapta. Az �n feladatom most itt v�get �r �s rem�lem Genkai n�n�m el�gedett lesz.

-Hogy? A n�n�d??

De Akinari nem m�ltatta a k�rd�st, �s tov�bb folytatta:

-M�r csak a holnapi napot kell �tv�szelni, de sajnos nekem m�s dolgom lesz, rem�lem, ezt megbocs�tj�tok. - sarkon fordult �s elment.

-Ez most t�nyleg k�pes itt hagyni minket? - �rtetlenkedett Kuwabara de senki nem reag�lt r�.

-Sz�val ez�rt eml�keztetett annyira Genkaira…- �s Yusuke elm�j�be villantak az edz�s k�pei, Akinari rideg tekintete �s mondatai. - H�t igen… csal�dban marad…

�s a kis csapat is nyugov�ra t�rt. Egyed�l Kurama nem tudott nyugodni �s mindenk�ppen sz�mon akarta k�rni a „f�rfin „ a cserben hagy�st �s ezt a mondat�t: ”A l�nyeg hogy b�r ideiglenesen is de megold�dott minden”… „Mit jelent az, hogy ideiglenesem?”-k�rdezte mag�ban �s �gy indult el Akinari sz�ll�s�ra.

A l�nyok is ott voltak a szob�ban �s az �gyon fetrengve hallgatt�k a t�k�r el�tt �ll� maskara besz�mol�j�t. D�h�sen gombolta ki mell�ny�t �s dobta a f�ldre, k�zben panaszkodott arra az id�tlen Kuwabar�ra.

-M�g hogy mutassam be…Mutassam be saj�t magam?

-H�t az�rt nem sokon m�lt hogy lebukj. - nyugt�zta Keiko �szre sem vett�k, hogy Kurama �rkezett az ajt�ba.

-Eddig is csak hajsz�lon m�lott. Milyen fi�nak van kamilla �s m�z illata.

-Igazad van Botan de h�t tudod mennyire figyelnek a r�szletekre. - nevett�k el magukat, de r�gt�n el is csendesedtek, mikor �szrevett�k a hallgat�z�t. De Akinari nem l�tta �t �s a t�k�r el�tt tov�bb gombolta ingj�t.

-Most jobb, ha mi lel�p�nk… - mondta zavartan Bot�n, de mire Akinari megfordult m�r nem voltak a szob�ban �s csak most v�lt nyilv�nval�v� sz�m�ra, hogy ki �ll az ajt�ban.

-Mit titkoltok? - K�rdezte zavartan Kurama

-Nem titkolunk semmi olyat, amir�l tudnod k�ne vagy befoly�solhatja a csapat teljes�tm�ny�t. - H�zta ki mag�t a v�lasz al�l.

-Ne t�rj ki! - �s k�zelebb hajolt a l�nyhoz, hogy elkapja a kez�t, de Akinari sem volt rest.

Megragadta az �rte ny�l� kart �s egy j�l ir�nyzott �t�ssel megszabad�totta mag�t.

-Ne k�nyszer�ts! - sziszegte a fogai k�z�tt Kurama.

-Hidd el te, h�zn�d a r�videbbet.

De Kurama meg sem hallotta a fenyeget�st, r�t�madt a l�nyra. Miliko nem akarta b�ntani a fi�t be a helyzet hozta �gy, h�t meg kell v�denie mag�t. Kurama megragadta ellenfele nyak�t �s odaszor�totta a falhoz.

-Ha v�laszoln�k a k�rd�sedre, biztos, hogy m�g ma meghaln�k.

-Ha nem v�laszolsz, akkor �n magam �llek meg ebben a szent pillanatban. D�ntsd el.

-Elmondom de akkor az semmilyen k�r�lm�nyek k�zt nem ker�lhet senki, m�g a fi�k f�l�be sem. - mondta megad�an a l�ny, tudta, hogyha harcolna a fi�val biztos, hogy meg�ln�. Azt meg nem akarta. - Engedj el, �s a szavamat adom, hogy mindent elmondok.

Kurama nem b�zott benne egy cseppet sem, de a l�nyt nyak�n�l fogva visszadobta a szob�ba.

-Csak semmi mell�besz�l�s! - figyelmeztette furcsa �llel a hangj�ban.

-Az ap�m benne volt egy ember ellenes sz�vetkezetbe, ami minden �ven megrendezte ezt a viadalt, hogy �t�k�pes csapatot �ll�tsanak el� a F�ld ellen. - kezdett bele a hossz� monol�gba, mik�zben a nyak�t massz�rozta. - Az ap�m puccsot akart v�ghezvinni, hogy felsz�molja a szervezetet. De a nagyb�ty�m lebuktatta �s kiv�geztette �gy mag�hoz ragadta a hatalmat. Tudta, hogy egy nap visszaj�v�k �s lesz�molok azzal a bag�zzsal �s vele is, ez�rt m�r �vek �ta �ri�si biztons�gi fel�gyelet mellett rendezik csak meg a versenyt, nagyon �gyelve, hogy ne jussak be. Ez�rt Botannal, akit r�gr�l ismerek kitervelt�k, hogy f�rfinak �lt�zve r�szt veszek a viadalokon. Kap�ra is j�tt, amikor Genkai mes�lt r�latok. M�r akkor tudta, hogy meg fogj�k �lni �s azt is, hogy r�tok f�r egy kis seg�ts�g. Mindent elrendeztem �s minden rendben is ment eddig. - s�hajtott egy nagyot �s egy f�radt mozdulattal levette a vend�ghajat.

Kurama sz�m�ra csak most v�lt ny�lv�n val�v�, hogy Akinari n�. Az a n�, akit tegnap az ablak�b�l csod�lt.

-A nevem Miliko �s az�rt j�ttem, hogy megtoroljam ap�m hal�l�t. - z�rta le nemes egyszer�s�ggel.

A f�rfi a d�bbenett�l m�g mindig nem tudott meg sem sz�lalni �s mer�n n�zte a l�nyt. Miliko gyorsan megunta a hossz� ad�ssz�netet �s szem forgatva megszak�totta a csendet.

-�s te mi�rt j�tt�l? Gondolom nem az�rt, hogy minderre f�nyt der�ts. - g�nyol�dott.

-�-�n csak k�rdezni akartam valamit. - mondta zavartan.

-Na akkor k�rdezz!

-A t�n�l… �r Isten a t�n�l… hiszen te n� vagy. - �s csak most esett le neki hogy puc�ran �llt a n� el�tt.

-Na igen. - pironkodott.

-A-Azt mondtad, hogy ideiglenesen is b�r de meg van minden oldva. Mit jelent azt, hogy ideiglenesen.

-Ja? Sz�val ez nem hagyott nyugodni… - mosolyogta el mag�t - Csak annyit tesz, hogy Shuuichi Minamino teste lassan, de biztosan visszanyeri r�gi erej�t.

Mindent elv�gezettnek tekintett, visszatette par�k�j�t fej�re �s a sz�tszaggatott ingj�t egyszer�en visszagombolva, nem t�r�d�tt felrepedt ajk�val.

-Most meg hova m�sz? - k�rdezte a fi�

-Megyek �s ki�lvezem �letem utols� napj�t. - mondta mosolyogja.

-Nem veszed egy kicsit f�lv�llr�l.

-Ink�bb csak re�lisan. - �s �jra mosolyogni akart, de a sz�j�n l�v� seb tov�bb repedt - ���! A francba. - kapta sz�j�hoz a kez�t.

�s Kurama elmosolyodott.

-Most min mosolyogsz? Tudtommal ez a te m�ved. - szurk�l�dott Miliko, rosszul esett neki, hogy ezt ennyire semmibe veszi.

-Eln�z�st. - szabadkozott a fi� de a nem tudta abba hagyni.

-Most m�r t�nyleg el�g, ne akard, hogy kij�jjek a b�ket�r�sb�l. - fenyegette

De Kurama mit sem t�r�dve vele hangos kacag�sban t�rt ki. De j�tt is a megtorl�s. Miloko nagyot l�pve akarta fejbe csapni a neveletlen fr�tert, de ahogy ellibbent megbotlott egy hatalmas betondarabban �s a fi�ra esett. A nevet�s hamar el�lt �s mer�n n�ztek egym�s szem�be. �rezt�k egym�son a meleg, p�r�s lehelet�ket �s k�zeledtek egym�shoz ajkaik, �s finom, puha cs�kot v�ltottak.

-Ne! - suttogta a l�ny halkan, �s a fi� engedte, hogy Miliko elford�tsa fej�t.

Ott fek�dtek egym�s �l�ben a f�ld�n. A l�ny a fi� karjaiban pihent meg. Kurama finoman leh�zta a par�k�t a fejr�l, ami a mellkas�n pihen �s simogatta a l�gy hajat.

Reggel Kurama arra �bredt, hogy t�rsai ordib�lva rontottak be a romos szob�ba. Miliko addigra elt�nt, csak az illat�t �rezte maga k�r�l.

-Ez nem lehet igaz. M�g mindig alszol? �s mi t�rt�nt itt? Na mindegy, nem �rdekes.

�lt�zz! - Utas�totta a fi�t Yusuke - 10 perc m�lva a stadionban kell lenn�nk

A fi�nak rosszul esett a durva �breszt�, de pillanatok alatt mag�ra kapkodta a friss ruhadarabokat. �s id�ben a k�zdelem helysz�n�re �rtek.

-Az�rt sajn�lom, hogy Koenma lesz az �t�dik. Megn�ztem volna, hogyan k�zd Akinari. - hi�nyolta a f�rfit Hiei.

-Neki most m�s dolga van. - gondolkodott hangosan Kurama, de nem volt ideje tov�bb merengeni, hiszen meg�rkezett a Toguro- csapat. �s az els� harcos term�szetesen � volt.

Ek�zben a stadion bej�rata el�tt Miliko �s a l�nyok besz�lgetnek, b�cs�zkodnak:

-Legal�bb f�rfi jelmezben j�tt�l volna, �gy azonnal felismernek �s r�d fognak t�madni. - aggodalmaskodott Botan.

-Musz�j ezt v�gig csin�lnod? Hagyd az eg�szet �s gyere vel�nk. -pr�b�lta gy�zk�dni a l�nyt Keiko, de Miliko hajthatatlan volt.

-Ezt most meg kell tennem, de amint v�gzek mindenkivel, elmes�lem, mi t�rt�n tegnap, miut�n Kurama be�ll�tott. - pr�b�lta oldani a gy�szos hangulatot, kev�s sikerrel. - Ne agg�djatok! Nem adom olyan k�nnyen a b�r�m.

-Nagyon vigy�zz! - hangzott a k�z�s felsz�l�t�s.

Azzal elindult a bej�rat fel� teljes nyugalommal. Hossz� barna haj�t �s feh�r ruh�j�t a sz�l j�tszi k�nnyeds�ggel r�ptette k�rbe- k�rbe. Bar�tai tekintete v�gig k�vette �t.

�s elkezd�d�tt a harca, �gy ahogy a k�zdelem is az ar�n�ban. A bej�rati �rs�g csek�ly ellen�ll�st tan�s�tott, hamar tov�bb is indult a s�t�t �s sz�k folyos�kon k�zben hallotta az �ri�si robajokat �tsz�r�dni a vastag falakon. Agg�dott Kuram��rt, de zoksz� n�lk�l ment tov�bb. A k�vetkez� fordul�n�l azonban m�r nagy sz�m� sz�rnycsapat �llta �tj�t.

-Ezek most sz�rakoznak velem, hogy ilyen selejt band�t k�ldenek a nyakamra? - g�nyol�dott vel�k.

-Ki a selejt? - hangzott a fennh�j�z� k�rd�s �s megindultak a l�ny ellen. De � meg sem er�ltetve mag�t puszta k�zzel b�nt el vel�k. Egy-k�t j�l ir�nyzott �t�ssel ter�tette le �ket.

-Na ki is a selejt. - �s lass� kocog�ssal maga m�g�tt hagyta a halott brig�dot. Tudta, hogy ott van a folyos� v�g�n a V.I.P p�holy �s m�r c�lba is �rt.

M�rs�kelt l�ptekkel k�zeledett az ajt�hoz �s nyugodt k�zzel nyitotta ki azt.

-Szervusz, kedves unokah�gom. - hangzott a nyers k�sz�nt�.

-�n is �r�l�k, hogy l�tlak b�csik�m. L�tom a kassza igen csak megcsappanhatott, ha ennyire gy�r test�rs�get fogadt�l. - g�nyol�dott nagyb�tyj�n de tekintete �nk�ntelen�l is a k�zd�t�rre t�vedt �s el�gedetten nyugt�zta, hogy a harmadik meccs folyik.

-L�tom a humorodat megboldogult �desap�dt�l �r�k�lted. - �lcel�d�tt - �h milyen udvariatlan is vagyok, �k itt a t�rsaim. - �s k�rbe futatta ujj�t az �t bar�ton. - de nem �rdemes �ket bemutatnom, hiszen m�r nem �lsz sok�ig.

-Nem eszik azt olyan forr�n! - horkant fel, de nem volt ideje tov�bbi sz�p�rbajra, mert az �t alak egyszerre t�madott �s nem voltak tekintettel arra, hogy l�nnyal harcolnak.

Milikonak nem sok el�nye volt, igaz hogy � gyorsabb volt, de az ellenfelek egyszerre t�madtak. Jobbr�l-balr�l �rt�k �t az �t�sek, de nem hagyta mag�t. Egy hirtelen r�g�ssal leter�tette az egyiket �s azon nyomban sz�ven sz�rta apja kardj�val.

-Ap�t nagyon b�szke lenne r�d, �s nemsok�ra a t�lvil�gon fogadhatod a gratul�ci�j�t.

-Ne merd a mocskos sz�dra venni �t. A saj�t �ccse �lte meg, de nemsok�ra � maga is pokolra ker�l.

Az �sszes erej�t felhaszn�lva alkalmazta a Genkait�l tanult ismeretlen technik�t �s hatalmas robban�ssal k�s�ret�ben omlottak a falak �s t�rtek az �vegek. Az eg�sz stadion felmorajlott �s mindenki szeme a p�holyra szegez�d�tt.

A l�nyok ijedten h�z�dtak �ssze:

-Vajon �l m�g? - hangzott a rettenetes k�rd�s.

-Hogy k�rdezhetsz ilyet! H�t persze, hogy �l. - szidta meg Botan Yukin�t.

A robban�sra Kurama is felkapta a fej�t �s aggodalmas arccal fordult a romok fel�, de a f�stt�l semmit sem l�thatott. Esz�be villant els� tal�lkoz�suk eml�ke.

A p�holyban lassan tisztult csak a leveg�. Nagy sok�ra kirajzol�dott Miliko alakja, akit s�lyos s�r�l�sek t�mkelege bor�tott �s a l�b�n�l fekv�, a felismerhetetlens�gig �ssze�gett holttestek

-Azt hiszem b�csik�m, �j bar�tok ut�n kell n�zned. - vigyorgott a l�ny.

-Most meg k�ne ijednem?

-Ahogy gondolod. - �s abban a pillanatban peng�vel estek egym�snak. De a gomolyg� f�st nehez�tette a harcot. Addigra a k�zd�t�ren is eld�lt minden. R�vid k�zdelem lehetett, hiszen Toguro por�tva fek�dt a helysz�nen. Val�sz�n�leg a tombol� bossz�v�gy v�gzett vele.

Mindenki szeme a p�holyban v�v�kra szegez�d�tt, hi�ba. Nem l�ttak a f�m szikr�in k�v�l m�st.

Egyszerre egy nagy suhint�s �s r�vid id� m�lva egy tompa puffan�s hallatszott.

-V�get �rt a k�zdelem. - Mondta Kurama lehajtott fejjel.

�s abban a minutumban el�bukkan egy sud�r n�i termet a f�stb�l. Teste meggy�t�rt volt �s er�tlen de mer�n n�zte az el�tte fekv� fej n�lk�li tetemet. �s akkor, hirtelen �sszeesett az alak �s nagy z�gol�d�s t�madt a n�z�k k�z�tt. Kurama sz� n�lk�l indult ki �s vette az ir�nyt a p�holy fel�. S�r�lt bar�tai hi�ba kiab�ltak ut�na, nem j�tt v�lasz.

Mire oda�rt m�r a l�nyok tartott�k kez�kben a v�res testet.

-Megcsin�lta. - hangzott Botan hangja �s halk s�r�s t�rt ki bel�l�k.

-M�g �l! - mondta Kurama l�nyhoz t�rdelve.

Napok teltek el mire mag�hoz t�rt a l�ny. F�radtan nyitotta ki szem�t, de �rezte, hogy nincs egyed�l.

- B�szke lehetek? - tette fel a k�rd�st. Tudta bar�tai n�pes t�bora veszi �t k�r�l.

-Igen. - hangzott a v�lasz - Nagyon megijesztett�l minket �s egy alapos magyar�zattal is tartozol nek�nk. -vetette szem�re Yusuke a sok titkot, amit nem �rult el.

-Na �s mi minden t�rt�nt? - �rdekl�d�tt �s megpr�b�lt fel�lni az �gyon, de az �les f�jdalmakt�l azonnal visszahuppant.

-Azt hiszem, jobb lenne ha, nem ugr�ln�l, mert k�v�ncsiak vagyunk �s ha meghalsz nem lesz aki besz�moljon.

-Kuwabara! Az�rt lehetn�l egy kicsit tapintatosabb is!

-Fogd be Botan! - de a fi� nem folytathatta, mert Kurama l�pett be az ajt�n.

-Az hiszem kint felejtettem valamit. - jobb kifog�s h�j�n Keiko azonnal el is t�nt.

-V�rj Keiko! Seg�tek megkeresni. - ment ut�na Yusuke.

-Azt hiszem, tudom hol lehet. - sunnyogott ut�na Kuwabara.

-Megy�nk mi is. Olyan �gyetlenek �s el is f�r a seg�ts�g. - habogtak egyszerre majd egym�s ut�n t�ntek el mag�ra hagyva Kuram�t �s Milikot.

-�gy l�tom eg�sz j�l vagy ahhoz k�pest, hogy majd nem meghalt�l. - g�nyol�dott a l�nnyal.

-H�t ilyen b�kot is ritk�n kapok. Ne h�zelegj, mert m�g bels� v�rz�st kapok.

-Tudod hogy nem sokon m�lott? - aggodalom csengett hangj�n, �s ez nagyon meglepte Milikot.

-Mi az? Csak nem f�ltett�l?

-H�t el kell m�g egy-k�t fog�st saj�t�tanom.

Oda l�pett a l�ny �gya mell� �s megfogta a kez�t, m�lyen a szem�be n�zett �s �gy mondta:

-Majdnem… majdnem…

-Tudom, de siker�lt - �s a l�ny mosolyogva viszonozta a tekintetet, majd visszatette fej�t a p�rn�ra �s elaludt.

THE END